MAGYAR NEMZET 1995. április 12.

Megtorpedózott elképzelések a fõvárosi közlekedésfejlesztésben

LEGYEN VILLAMOSPÁLYA A LÁGYMÁNYOSI HÍDON

A Közmunkatanács 1872. július 2-án fogadta el a Dunától Dunáig kültelki körút tervét. A tanács ragaszkodott ahhoz 1895-ben, hogy^, a körúton a közúti vaspálya forgalmát az általános forgalomtól különítsék el. A különpályás villamos – gyorsvillamos – tervének megvalósításához csak kilencven évvel, késõbb, 1984-ben kezdtek hozzá. Ekkor adták át a kiszélesített Árpád híddal és Róbert Károly körúttal együtt az eges villamos elsõ szakaszát a Bécsi úttól a Lehel útig. Az idén a gyorsvillamos a Hungária körúttal együtt megépül a Salgótarjáni útig.

A Salgótarjáni út és a Kõbányai út között külön szintben keresztezik a körutat a Keleti és a Józsefvárosi pályaudvarokról kifutó vágányok. Az itteni szûk, kétszer egysávos közúti aluljárót 1992-ben kétszer kétsávossá szélesítették, de a villamospálya nem épült tovább. Itt a Dohánygyár részleges bontása és új vasúti hídszerkezet költséges megvalósítása után a város felõli oldalon, épül majd meg a villamospálya és további három közúti sáv.

A Kõbányai út és az Üllõi: út közt az úttest alatt a villamospálya építése elõtt kétoldali csapadékcsatornát kell létesíteni.

Az Üllõi út és a Soroksári út közt a villamospályát részben már felújították, az idén fogják átadni a 23-as villamosvonal részeként.

A további nyomvonal a tervek szerint a lágymányosi. híd – Szerémi út – Hengermalom út – Etele út – Kelenföldi pályaudvar irányba haladna. Sajnos, ezt jó idõre: megtorpedózni látszik az a különös helyzet, hogy a fõváros idei költségvetésében egy fillér sincs a lágymányosi hídi villamospályára. Annak •ellenére, hogy a híd engedélyokirata – érvényes közgyûlési határozat értelmében – a hídon villamospálya megépítését írja elõ!

A villamospálya elhagyása nyilvánvaló károkkal járna: A hídon így csak buszközlekedés lehetne, amely nemcsak a teljesítõképesség, és a környezetvédelem szempontjából elõnytelen, hanem – beleszámítva az út- és hídfenntartás arányos részét is – költségesebb is, mint a villamos. A vonal budai szakaszának megépítése a beláthatatlan jövõbe tolódna el, ez az érintett XI. kerület ingatlanfejlesztési esélyeit némileg ronthatja. A villamospálya- utólagos megépítése a burkolatbontások, út- és hídlezárások miatt nehézkes és jóval drágább lenne. Nem kérdéses tehát, hogy a villamospályát a híddal együtt kell megépíteni és átadni.

Az egyedüli probléma a forrás pótlólagos biztosítása lesz. Talán a 4-és metróvonal elõkészítésének_; kétszázmilliós idei elõirányzatából át lehetne csoportosítani erre a célra a feltételektõl függõ százötvenmilliót. Ezt az összeget ugyanis a metró elõzetes hatásvizsgálatára különítette el a közgyûlés. Mivel a lágymányosi híd alapvetõen megváltoztatja a dél-budaiközlekedési helyzetet, célszerû és ésszerû lenne a hatásvizsgálatot a híd üzembe helyezéséig felfüggeszteni; és csak utána folytatni.

A külsõ körúti villamos éppúgy hozzátartozik a lágymányosi hídhoz, mint az Árpád hídhoz. Az Árpád hídi villamos létesítése sosem volt kérdéses. A fõváros mai vezetése is a 4-es metróvonalról szõ terveket, amelynek csak az elsõ üteme háromszor (!!!) annyiba kerülne, mint a villamos átvezetése a Budafoki úttól a Soroksári útig... [irtózatos sajtóhiba: nem háromszor, hanem HÁROMSZÁZSZOR annyiba kerül. Ezzel a véletlen (?) hibácskával cikkem ártalmatlanná is lett téve…] A villamosvonal budai szakaszának teljes kiépítése a Kelenföldi pályaudvarig a tervezett fél metró költségének a huszadrészébe sem kerülne, de annak forgalmát nagyrészt átvenné; kiváltaná.

Talán éppen emiatt nem szabad villamost építeni Dél- Budán? Kiderülhetne, hogy nincs is szükség új metróra?

Hiteles forrás szerint 4-es metró elsõ ütemének bekerülési .költségébõl háromszor kitelt volna az expo '96 befejezése. Köztudomású, hogy a kormánykoalíció azért mondta le az expót viharsebesen, mert „nincs rá pénz”;

Nos, most van pénz, vagy nincs; és ha nincs, miért van mégis?

Kassai István

Budapest