MAGYAR NEMZET 1995. szeptember 25.
SVÁJCISAPKA
A nemzeti jelképek védelme és a posta
Amikor a legvidámabb barakk vezére, a legjobb adós,
stb. uralkodásának idején az Egyesült Államok visszaszolgáltatta a szent
koronát Magyarországnak, a rezsim, feledve minden addigi antifeudális
dörgedelmét, aczélos propagandába kezdett. Krzysztof Ducki, az „Álomgyárosok”
című film plakátjának tervezője metsző iróniával illusztrálta a helyzet
fonákságát. Lila háttér előtt kissé karfiolfülű egyén fejének árnyképe volt
látható, kobakján ormótlan svájcisapkával, amelynek nyúlványa helyén a
jellegzetes dőlt kereszt díszelgett. Grafikusi telitalálat, a lengyel groteszk
látásmód egyik tipikus megnyilvánulása volt.
A jeles filozófus tudatalattijában talán ez a remek
plakát villant fel, amikor – lényegét egy intellektuális csavarral megfordítva –
felvetette a svájcisapka hasonlatot az 1990-es parlamenti címervita kapcsán,
szűk baráti társaságban. Tekintettel a megváltozott viszonyokra, no meg az „ügyes”
kiszivárogtatás miatt, a hatás most, sem maradt el. Az ironikusnak szánt
megjegyzésből országos botrány tarajosodott, és a pártelnök rövidesen már nem volt pártelnök. [Kis Jánosról van szó]
A „Nemzeti
jelképek védelméről” szóló törvényjavaslat parlamenti
vezérszónoki felszólalásában dr. Torgyán József megkísérelte
felmelegíteni az ügyet, de ennek most már csak annyi foganatja lett, mint
amennyi várható volt [azaz semmi].
Sajnálatosabb, hogy a mai
napig nem kapott kellő nyilvánosságot az a tény, hogy van egy magyarországi
mamutcég, amely valóban svájcisapkát csinált a szent koronából. Korántsem az
ironizálás kedvéért, és nem szűk körben, hanem a nemzetközi nyilvánosság előtt.
Ez a cég, a Magyar Posta.
A Magyar Posta a rend szerváltás után új arculatot
kívánt felvenni. A tervezéssel azonban nem magyar, hanem angol szakembereket
bízott meg. A britek elsőbenis az új jelvényt tervezték meg. Fekete színű „Magyar
Posta” felirat alatt zöld hullámvonal, felette zöld postakürtön a szent korona
piros ábrázolása látható. Ez utóbbi, bár erősen stilizálták – mindössze egy
jobb harmadában osztott félkörből állt –, mégis felismerhető volt a jellegzetes dőlésszögű keresztről.
Az
embléma egy divatjamúlt irányzat darabja, magyar és
külföldi szakemberek egyaránt szóvá tették nívótlanságát. Művészi értelemben
vett silánysága, álkönnyed odakentsége folytán legfeljebb egy marginális
utazási iroda reprezentálására lenne alkalmas. A véglegesítés előtt többször is
változtattak rajta, megkísérelvén javítani a javíthatatlant. Az embléma
véglegesített változatán a korona keresztjét egy dőlt vonás helyettesíti [ez
tévedés részemről, a kereszt ott van, csak dévajul hátradöntött állapotban: ebben
az állapotában a kisnyomtatványokon valóban sapkának látszik]. Így az a
megtévesztésig hasonlít ahhoz a bizonyos svájcisapkához. A „sapkát” akár, a
kürt alkatrészének is nézhetnénk.
Kinek és miért jobb, ha a
Magyar Posta emblémáján egy svájcisapka csúfoskodik, amikor ott a szent korona
is ékeskedhetne, nem tudni. Az viszont biztos, hogy mindez a Magyar Posta és
felettes hatósága (KHVM) intim belügye lehetett. Eddig.
Most ugyanis a parlament elé került a nemzeti
jelképeink védelméről szóló törvényjavaslat, A tervezet hatpárti egyetértéssel
került a T. Ház asztalára, elfogadása tehát nem kétséges. A törvény a Magyar
Köztársaság zászlajának és címerének használatát fogja szabályozni. Mivel a
szent korona a Magyar Köztársaság címerének része, így ennek ábrázolása is e törvény hatálya alá fog esni.
Most
tehát a Magyar Posta az alábbi kényszerhelyzetbe kerül. Ha a
törvény megfosztja a Magyar Postát attól a jogtól, hogy a szent koronát, mint a
Magyar Köztársaság címerének részét, felhasználhassa, akkor a mostani embléma
helyett természetesen olyat kell bevezetni, amelyik ennek az előírásnak
megfelel.
A Magyar Posta viszont a
kiegyezéstől 1945-ig (a rövid 1918-19-es időszakot leszámítva) folyamatosan
szerepeltette a szent koronát nyomtatványain és bélyegein. Sőt, az 1890-es
évektől kedve bélyegzőin is. Ez alapot ad arra, hogy a posta a szent korona
ábráját továbbra is használhassa, Ebben az esetben viszont a mai,
karikatúraszerű rajzot ki kell cserélni egy olyanra, amely méltó a magyar
alkotmányosság ezeréves jelképéhez. Ez ugyanis a beterjesztett törvényjavaslat
egyik lényegi előírása.
Kassai
István Budapest