Megemlékezés: MAGYAR NEMZET
1991. július 16.
Helyesbítés: MAGYAR NEMZET
1991. augusztus 2.
Vitacikk: MAGYAR NEMZET 1991.
november 26.
Válaszcikk: MAGYAR NEMZET 1992.
január 3.
MAGYAR NEMZET 1991. július
16.
Erkel
Gyula emlékezete
Erkel Ferenc és Adler Adél első gyermeke, Erkel
Gyula 1849 július 4-én született. Örökölte édesapja szerénységét és sokoldalú
tehetségét. Zeneszerző, zongoraművész, a Nemzeti Színház karmestere, a
Zeneakadémia tanára volt.
Zenét
édesapjától kezdett tanulni, később Mosonyi Mihálynál tökéletesítette
zeneelméleti tudását.
Első
nyilvános szerepléséről a „Der Ungar” című lap 1847 július 22-i száma
tudósít. Donizetti: Az ezred lánya című operájának egyik előadásán az üstdobos
nem jelent meg, s így „a dobot egy hatéves fiú – Erkel Gyula verte (Sátorfy
úr betegsége miatt). A hallgatóság el volt ragadtatva s a kis dobosnak virágot
dobott.” Tizenöt éves korában már szerződtetik a Nemzeti Színházhoz mint
üstdobost.
I857-ben egy
filharmóniai hangversenyen zongorázott először nyilvánosan. Baleset akadályozta
meg, hogy zongoraművészként rendszeresen szerepeljen.
Egy sor
Offenbach-operettet vezényel 1860-tól kezdve a Nemzeti Színházban. 1863-ban
karmesterként szerződtetik. Itt 1884-ig folyamatosan működik, majd az Operaház
megnyitása, 1884 után az Operaház karmestere lesz. 1889 március végével
felmentik operai teendői alól – hatalmi versengés, kulisszák mögötti
háborúskodás áldozata. 1892-ben rehabilitálják: rövid időre meghívják az
Operaházba zeneigazgatónak. A társulat kiváló karnagynak tartotta. Joviális
természete miatt is. Huszonhat évi karmesteri tevékenysége alatt legalább
harminc dalművet vezényelt számtalan repertoárelőadáson. Erkel Gyula nevéhez fűződik
Thomas: Mignon és Bizet: Carmen c. operáinak magyarországi
bemutatása.
Zeneszerzőként
is maradandót alkotott. Kísérőzenét írt többek közt a Csongor és Tündéhez és
az Ember tragédiájához. Balettszvitje ma is méltó megszólaltatóra vár.
Zseniális hangszerelő, idős apjának e téren megbízható alkotótársa volt.
1878-tól
1908-ig a Zeneakadémia tanára. Zongora, zeneszerzés, zeneelmélet,
összhangzattan, zongora-melléktárgy, énekszerepek betanítása, énekgyakorlatok
tárgyakat adott elő. Erkel Gyula kiváló tanítványa volt. Elbert Imre
zongoraművész és zeneszerző, valamint számos nagyszerű énekes: Sándor Erzsi,
Medek Anna és Rózsa Lajos.
Felesége
halála után Erkel Gyula családjával együtt Újpestre költözött. Részt vett a
helyi közéletben. 1891- ben – éppen száz éve – megalapította az Újpesti
Zeneművelő Egyesületet. Az egyesület zenekonzervatóriumának első igazgatója és
1909 ben bekövetkezett haláláig tanára is volt.
A Fővárosi
IV. Kerületi Állami Zeneiskola – az Újpesti Konzervatórium jogfolytonos
jogutódja – a kettős évfordulója alkalmából felvette alapítója, Erkel Gyula
nevét. Az iskola vezetősége centenáris ünnepségsorozatot tervezett, amelynek betetőzéseként
a jelenlegi iskolaépület falán 1991 június 14-én felavatták a helyi
önkormányzat által készíttetett rózsaszín márvány Erkel Gyula-emléktáblát. A
koszorúzás után az iskola tanárai vendégművészekkel együtt nagy sikerű hangversenyt
adtak.
Az Újpesti
Konzervatórium hajdani épületének utcáját röviddel Erkel Gyula halála után
Erkel utcának keresztelte Újpest városa. A nagy-budapesti térképeken – minden
alap nélkül – Erkel Ferenc utcaként szerepel, egészen a 80-as évek elejéig,
amikor valaki úgy döntött, hogy túl sok az Erkel utca.
Az Újpesti önkormányzat
képviselőtestülete június 25-i ülésén úgy határozott, hogy a volt Erkel utca legyen
immár Erkel Gyula utca. Bárcsak a döntéshozó főváros is méltányolná az
újpestiek indokait!
Kassai István
zongoraművész
MAGYAR NEMZET 1991. augusztus
2.
Erkel
Gyula 1841-ben született
„Erkel Gyula emlékezete” című
olvasói levelembe (1991. július 16., 10. oldal) szedési hiba csúszott: Erkel
Gyula nem 1849-ben, hanem 1841-ben született. A 150 éves jubileum volt cikkem
megírásának fő indítéka.
Sajnálatos,
hogy zenei lexikonjaink is tévesen 1842-re teszik Erkel Gyula születési évét.
Megjelenés előtt áll dr. Márai György és D. Nagy András könyve: „Az Erkel
család krónikája”, amely hiteles adatokat tartalmaz ebben a kérdéskörben.
Kassai István
az Erkel Ferenc
Társaság elnökségi tagja
MAGYAR NEMZET 1991. november
26.
Az
utcatábla is lekerült...
Megdöbbenéssel olvastam a
Magyar Nemzetben, hogy a IV. kerületi Lahner György utca nevét Erkel Gyula utcára
változtatták.
Ez csak akkor
lett volna indokolt, ha Lahner György az előző rezsim kompromittált alakja. A
történelmi ismeretek hiánya azonban nem lehet mentség a névváltoztatásra.
(Másra gondolni sem merek!)
Lahner György
tábornok a szabadságharc fegyvergyártásának megteremtője, az aradi tizenhárom
egyike, a magyar szabadságharc vértanúja volt.
Ordas Iván
azt írja Az aradi tizenhárom (1988. Móra Kiadó) című könyvében: „Knézichről és
Lahnerről eléggé, szégyenletes módon nem írt senki, bár az utóbbi páratlan
szervező talentuma kiderül Bakó Imre: A Magyar Állami Országos Fegyvergyár működése
1848-49-ben (Budapest, 1942.) című, kis, rengeteg termelési adatot tartalmazó,
jó térképekkel is illusztrált kötetéből.”
Másutt ezt
írja Lahnerről: „Az osztrák elismerés, tudjuk jól, hogy a kötél volt. Az
utódoké semmi. Talán -csak egy jócskán megkésett utcatábla”
Most ezt is
leszedték.
Tilless Béla
Budapest
MAGYAR NEMZET 1992. január 3.
Erkel
Gyula – és Lahner György
Tilless Béla Az utcatábla is lekerült… című november 26-i
olvasói levelére szeretnék válaszolni A szerző szóvá tette, hogy az újpesti Lahner
György-utcát Erkel Gyula utcára keresztelték át, szerinte történelmi
ismeretek hiánya miatt.
Mielőtt a
lényegre térnék: fordítva áll a helyzet. Az újpesti Erkel utcát keresztelték át
az 1980-as években Lahner György utcára. A tanácsi döntés azon alapult, hogy
feltevésük szerint ezt az Erkel utcát Erkel Ferenctől nevezték el. Egyébként
így szerepelt – tévesen! – az újabb budapesti térképeken is.
Valójában az
újpesti Mező utcát még az 1910-es években – Erkel Gyula halála után – változtatták
Erkel utcára. Erkel Gyula Ugyanis itt, ebben az utcában alapította meg az Újpesti
Zenekonzervatóriumot, amelynek jogutódja ma is működik. Ez az egyetlen nagybudapesti
Erkel utca, amely helytörténetileg is megalapozottan viselte ezt a nevet, hetven
év múltán mégis megszüntették.
Erkel Gyula
születésének 150. és az újpesti iskolaalapítás 100. évfordulóján az Újpesti
Önkormányzat joggal döntött úgy, hogy visszaállítja az eredeti utcanevet.
Tévedések elkerülése végett már nem Erkel, hanem Erkel Gyula utcaként. Erről
egyébként július 16-i olvasói levelemben beszámoltam.
Végleg lejárt
azonban annak az ideje, hogy igaz hazafiak emlékét – ti. Erkelét és Lahner –
szembeállítsák és kijátsszak egymás ellen. A fenti névváltozássál egyidejűleg
az újpesti Sallai Imre utca kapta meg Lahner György nevét.
Így az aradi
vértanú tábornok utcatáblája egy pillanatra sem került le.
Kassai István
Budapest