Megemlékezés: MAGYAR NEMZET 1991. július 16.

Helyesbítés: MAGYAR NEMZET 1991. augusztus 2.

Vitacikk: MAGYAR NEMZET 1991. november 26.

Válaszcikk: MAGYAR NEMZET 1992. január 3.

MAGYAR NEMZET 1991. július 16.

Erkel Gyula emlékezete

Erkel Ferenc és Adler Adél elsõ gyermeke, Erkel Gyula 1849 július 4-én született. Örökölte édesapja szerénységét és sokoldalú tehetségét. Zeneszerzõ, zongoramûvész, a Nemzeti Színház karmestere, a Zeneakadémia tanára volt.

Zenét édesapjától kezdett tanulni, késõbb Mosonyi Mihálynál tökéletesítette zeneelméleti tudását.

Elsõ nyilvános szereplésérõl a „Der Ungar” címû lap 1847 július 22-i száma tudósít. Donizetti: Az ezred lánya címû operájának egyik elõadásán az üstdobos nem jelent meg, s így „a dobot egy hatéves fiú – Erkel Gyula verte (Sátorfy úr betegsége miatt). A hallgatóság el volt ragadtatva s a kis dobosnak virágot dobott.” Tizenöt éves korában már szerzõdtetik a Nemzeti Színházhoz mint üstdobost.

I857-ben egy filharmóniai hangversenyen zongorázott elõször nyilvánosan. Baleset akadályozta meg, hogy zongoramûvészként rendszeresen szerepeljen.

Egy sor Offenbach-operettet vezényel 1860-tól kezdve a Nemzeti Színházban. 1863-ban karmesterként szerzõdtetik. Itt 1884-ig folyamatosan mûködik, majd az Operaház megnyitása, 1884 után az Operaház karmestere lesz. 1889 március végével felmentik operai teendõi alól – hatalmi versengés, kulisszák mögötti háborúskodás áldozata. 1892-ben rehabilitálják: rövid idõre meghívják az Operaházba zeneigazgatónak. A társulat kiváló karnagynak tartotta. Joviális természete miatt is. Huszonhat évi karmesteri tevékenysége alatt legalább harminc dalmûvet vezényelt számtalan repertoárelõadáson. Erkel Gyula nevéhez fûzõdik Thomas: Mignon és Bizet: Carmen c. operáinak magyarországi bemutatása.

Zeneszerzõként is maradandót alkotott. Kísérõzenét írt többek közt a Csongor és Tündéhez és az Ember tragédiájához. Balettszvitje ma is méltó megszólaltatóra vár. Zseniális hangszerelõ, idõs apjának e téren megbízható alkotótársa volt.

1878-tól 1908-ig a Zeneakadémia tanára. Zongora, zeneszerzés, zeneelmélet, összhangzattan, zongora-melléktárgy, énekszerepek betanítása, énekgyakorlatok tárgyakat adott elõ. Erkel Gyula kiváló tanítványa volt. Elbert Imre zongoramûvész és zeneszerzõ, valamint számos nagyszerû énekes: Sándor Erzsi, Medek Anna és Rózsa Lajos.

Felesége halála után Erkel Gyula családjával együtt Újpestre költözött. Részt vett a helyi közéletben. 1891- ben – éppen száz éve – megalapította az Újpesti Zenemûvelõ Egyesületet. Az egyesület zenekonzervatóriumának elsõ igazgatója és 1909 ben bekövetkezett haláláig tanára is volt.

A Fõvárosi IV. Kerületi Állami Zeneiskola – az Újpesti Konzervatórium jogfolytonos jogutódja – a kettõs évfordulója alkalmából felvette alapítója, Erkel Gyula nevét. Az iskola vezetõsége centenáris ünnepségsorozatot tervezett, amelynek betetõzéseként a jelenlegi iskolaépület falán 1991 június 14-én felavatták a helyi önkormányzat által készíttetett rózsaszín márvány Erkel Gyula-emléktáblát. A koszorúzás után az iskola tanárai vendégmûvészekkel együtt nagy sikerû hangversenyt adtak.

Az Újpesti Konzervatórium hajdani épületének utcáját röviddel Erkel Gyula halála után Erkel utcának keresztelte Újpest városa. A nagy-budapesti térképeken – minden alap nélkül – Erkel Ferenc utcaként szerepel, egészen a 80-as évek elejéig, amikor valaki úgy döntött, hogy túl sok az Erkel utca.

Az Újpesti önkormányzat képviselõtestülete június 25-i ülésén úgy határozott, hogy a volt Erkel utca legyen immár Erkel Gyula utca. Bárcsak a döntéshozó fõváros is méltányolná az újpestiek indokait!

Kassai István

zongoramûvész

MAGYAR NEMZET 1991. augusztus 2.

Erkel Gyula 1841-ben született

„Erkel Gyula emlékezete” címû olvasói levelembe (1991. július 16., 10. oldal) szedési hiba csúszott: Erkel Gyula nem 1849-ben, hanem 1841-ben született. A 150 éves jubileum volt cikkem megírásának fõ indítéka.

Sajnálatos, hogy zenei lexikonjaink is tévesen 1842-re teszik Erkel Gyula születési évét. Megjelenés elõtt áll dr. Márai György és D. Nagy András könyve: „Az Erkel család krónikája”, amely hiteles adatokat tartalmaz ebben a kérdéskörben.

Kassai István

az Erkel Ferenc

Társaság elnökségi tagja

MAGYAR NEMZET 1991. november 26.

Az utcatábla is lekerült...

Megdöbbenéssel olvastam a Magyar Nemzetben, hogy a IV. kerületi Lahner György utca nevét Erkel Gyula utcára változtatták.

Ez csak akkor lett volna indokolt, ha Lahner György az elõzõ rezsim kompromittált alakja. A történelmi ismeretek hiánya azonban nem lehet mentség a névváltoztatásra. (Másra gondolni sem merek!)

Lahner György tábornok a szabadságharc fegyvergyártásának megteremtõje, az aradi tizenhárom egyike, a magyar szabadságharc vértanúja volt.

Ordas Iván azt írja Az aradi tizenhárom (1988. Móra Kiadó) címû könyvében: „Knézichrõl és Lahnerrõl eléggé, szégyenletes módon nem írt senki, bár az utóbbi páratlan szervezõ talentuma kiderül Bakó Imre: A Magyar Állami Országos Fegyvergyár mûködése 1848-49-ben (Budapest, 1942.) címû, kis, rengeteg termelési adatot tartalmazó, jó térképekkel is illusztrált kötetébõl.”

Másutt ezt írja Lahnerrõl: „Az osztrák elismerés, tudjuk jól, hogy a kötél volt. Az utódoké semmi. Talán -csak egy jócskán megkésett utcatábla”

Most ezt is leszedték.

Tilless Béla

Budapest

MAGYAR NEMZET 1992. január 3.

Erkel Gyula – és Lahner György

Tilless Béla Az utcatábla is lekerült… címû november 26-i olvasói levelére szeretnék válaszolni A szerzõ szóvá tette, hogy az újpesti Lahner György-utcát Erkel Gyula utcára keresztelték át, szerinte történelmi ismeretek hiánya miatt.

Mielõtt a lényegre térnék: fordítva áll a helyzet. Az újpesti Erkel utcát keresztelték át az 1980-as években Lahner György utcára. A tanácsi döntés azon alapult, hogy feltevésük szerint ezt az Erkel utcát Erkel Ferenctõl nevezték el. Egyébként így szerepelt – tévesen! – az újabb budapesti térképeken is.

Valójában az újpesti Mezõ utcát még az 1910-es években – Erkel Gyula halála után – változtatták Erkel utcára. Erkel Gyula Ugyanis itt, ebben az utcában alapította meg az Újpesti Zenekonzervatóriumot, amelynek jogutódja ma is mûködik. Ez az egyetlen nagybudapesti Erkel utca, amely helytörténetileg is megalapozottan viselte ezt a nevet, hetven év múltán mégis megszüntették.

Erkel Gyula születésének 150. és az újpesti iskolaalapítás 100. évfordulóján az Újpesti Önkormányzat joggal döntött úgy, hogy visszaállítja az eredeti utcanevet. Tévedések elkerülése végett már nem Erkel, hanem Erkel Gyula utcaként. Errõl egyébként július 16-i olvasói levelemben beszámoltam.

Végleg lejárt azonban annak az ideje, hogy igaz hazafiak emlékét – ti. Erkelét és Lahner – szembeállítsák és kijátsszak egymás ellen. A fenti névváltozássál egyidejûleg az újpesti Sallai Imre utca kapta meg Lahner György nevét.

Így az aradi vértanú tábornok utcatáblája egy pillanatra sem került le.

Kassai István

Budapest