Megemlékezés: MAGYAR NEMZET 1991. július 16.

Helyesbítés: MAGYAR NEMZET 1991. augusztus 2.

Vitacikk: MAGYAR NEMZET 1991. november 26.

Válaszcikk: MAGYAR NEMZET 1992. január 3.

 

MAGYAR NEMZET 1991. július 16.

Erkel Gyula emlékezete

 

Erkel Ferenc és Adler Adél első gyermeke, Erkel Gyula 1849 július 4-én született. Örökölte édesapja szerénységét és sokoldalú tehetségét. Zeneszerző, zongoraművész, a Nemzeti Színház karmestere, a Zeneakadémia tanára volt.

Zenét édesapjától kezdett tanulni, később Mosonyi Mihálynál tökéletesítette zeneelméleti tudását.

Első nyilvános szerepléséről a „Der Ungar” című lap 1847 július 22-i száma tudósít. Donizetti: Az ezred lánya című operájának egyik előadásán az üstdobos nem jelent meg, s így „a dobot egy hatéves fiú – Erkel Gyula verte (Sátorfy úr betegsége miatt). A hallgatóság el volt ragadtatva s a kis dobosnak virágot dobott.” Tizenöt éves korában már szerződtetik a Nemzeti Színházhoz mint üstdobost.

I857-ben egy filharmóniai hangversenyen zongorázott először nyilvánosan. Baleset akadályozta meg, hogy zongoraművészként rendszeresen szerepeljen.

Egy sor Offenbach-operettet vezényel 1860-tól kezdve a Nemzeti Színházban. 1863-ban karmesterként szerződtetik. Itt 1884-ig folyamatosan működik, majd az Operaház megnyitása, 1884 után az Operaház karmestere lesz. 1889 március végével felmentik operai teendői alól – hatalmi versengés, kulisszák mögötti háborúskodás áldozata. 1892-ben rehabilitálják: rövid időre meghívják az Operaházba zeneigazgatónak. A társulat kiváló karnagynak tartotta. Joviális természete miatt is. Huszonhat évi karmesteri tevékenysége alatt legalább harminc dalművet vezényelt számtalan repertoárelőadáson. Erkel Gyula nevéhez fűződik Thomas: Mignon és Bizet: Carmen c. operáinak magyarországi bemutatása.

Zeneszerzőként is maradandót alkotott. Kísérőzenét írt többek közt a Csongor és Tündéhez és az Ember tragédiájához. Balettszvitje ma is méltó megszólaltatóra vár. Zseniális hangszerelő, idős apjának e téren megbízható alkotótársa volt.

1878-tól 1908-ig a Zeneakadémia tanára. Zongora, zeneszerzés, zeneelmélet, összhangzattan, zongora-melléktárgy, énekszerepek betanítása, énekgyakorlatok tárgyakat adott elő. Erkel Gyula kiváló tanítványa volt. Elbert Imre zongoraművész és zeneszerző, valamint számos nagyszerű énekes: Sándor Erzsi, Medek Anna és Rózsa Lajos.

Felesége halála után Erkel Gyula családjával együtt Újpestre költözött. Részt vett a helyi közéletben. 1891- ben – éppen száz éve – megalapította az Újpesti Zeneművelő Egyesületet. Az egyesület zenekonzervatóriumának első igazgatója és 1909 ben bekövetkezett haláláig tanára is volt.

A Fővárosi IV. Kerületi Állami Zeneiskola – az Újpesti Konzervatórium jogfolytonos jogutódja – a kettős évfordulója alkalmából felvette alapítója, Erkel Gyula nevét. Az iskola vezetősége centenáris ünnepségsorozatot tervezett, amelynek betetőzéseként a jelenlegi iskolaépület falán 1991 június 14-én felavatták a helyi önkormányzat által készíttetett rózsaszín márvány Erkel Gyula-emléktáblát. A koszorúzás után az iskola tanárai vendégművészekkel együtt nagy sikerű hangversenyt adtak.

Az Újpesti Konzervatórium hajdani épületének utcáját röviddel Erkel Gyula halála után Erkel utcának keresztelte Újpest városa. A nagy-budapesti térképeken – minden alap nélkül – Erkel Ferenc utcaként szerepel, egészen a 80-as évek elejéig, amikor valaki úgy döntött, hogy túl sok az Erkel utca.

Az Újpesti önkormányzat képviselőtestülete június 25-i ülésén úgy határozott, hogy a volt Erkel utca legyen immár Erkel Gyula utca. Bárcsak a döntéshozó főváros is méltányolná az újpestiek indokait!

 

Kassai István

zongoraművész

 

MAGYAR NEMZET 1991. augusztus 2.

Erkel Gyula 1841-ben született

 

„Erkel Gyula emlékezete” című olvasói levelembe (1991. július 16., 10. oldal) szedési hiba csúszott: Erkel Gyula nem 1849-ben, hanem 1841-ben született. A 150 éves jubileum volt cikkem megírásának fő indítéka.

Sajnálatos, hogy zenei lexikonjaink is tévesen 1842-re teszik Erkel Gyula születési évét. Megjelenés előtt áll dr. Márai György és D. Nagy András könyve: „Az Erkel család krónikája”, amely hiteles adatokat tartalmaz ebben a kérdéskörben.

 

Kassai István

az Erkel Ferenc

Társaság elnökségi tagja

 

MAGYAR NEMZET 1991. november 26.

Az utcatábla is lekerült...

 

Megdöbbenéssel olvastam a Magyar Nemzetben, hogy a IV. kerületi Lahner György utca nevét Erkel Gyula utcára változtatták.

Ez csak akkor lett volna indokolt, ha Lahner György az előző rezsim kompromittált alakja. A történelmi ismeretek hiánya azonban nem lehet mentség a névváltoztatásra. (Másra gondolni sem merek!)

Lahner György tábornok a szabadságharc fegyvergyártásának megteremtője, az aradi tizenhárom egyike, a magyar szabadságharc vértanúja volt.

Ordas Iván azt írja Az aradi tizenhárom (1988. Móra Kiadó) című könyvében: „Knézichről és Lahnerről eléggé, szégyenletes módon nem írt senki, bár az utóbbi páratlan szervező talentuma kiderül Bakó Imre: A Magyar Állami Országos Fegyvergyár működése 1848-49-ben (Budapest, 1942.) című, kis, rengeteg termelési adatot tartalmazó, jó térképekkel is illusztrált kötetéből.”

Másutt ezt írja Lahnerről: „Az osztrák elismerés, tudjuk jól, hogy a kötél volt. Az utódoké semmi. Talán -csak egy jócskán megkésett utcatábla”

Most ezt is leszedték.

 

Tilless Béla

Budapest

 

MAGYAR NEMZET 1992. január 3.

Erkel Gyula – és Lahner György

 

Tilless Béla Az utcatábla is lekerült… című november 26-i olvasói levelére szeretnék válaszolni A szerző szóvá tette, hogy az újpesti Lahner György-utcát Erkel Gyula utcára keresztelték át, szerinte történelmi ismeretek hiánya miatt.

Mielőtt a lényegre térnék: fordítva áll a helyzet. Az újpesti Erkel utcát keresztelték át az 1980-as években Lahner György utcára. A tanácsi döntés azon alapult, hogy feltevésük szerint ezt az Erkel utcát Erkel Ferenctől nevezték el. Egyébként így szerepelt – tévesen! – az újabb budapesti térképeken is.

Valójában az újpesti Mező utcát még az 1910-es években – Erkel Gyula halála után – változtatták Erkel utcára. Erkel Gyula Ugyanis itt, ebben az utcában alapította meg az Újpesti Zenekonzervatóriumot, amelynek jogutódja ma is működik. Ez az egyetlen nagybudapesti Erkel utca, amely helytörténetileg is megalapozottan viselte ezt a nevet, hetven év múltán mégis megszüntették.

Erkel Gyula születésének 150. és az újpesti iskolaalapítás 100. évfordulóján az Újpesti Önkormányzat joggal döntött úgy, hogy visszaállítja az eredeti utcanevet. Tévedések elkerülése végett már nem Erkel, hanem Erkel Gyula utcaként. Erről egyébként július 16-i olvasói levelemben beszámoltam.

Végleg lejárt azonban annak az ideje, hogy igaz hazafiak emlékét – ti. Erkelét és Lahner – szembeállítsák és kijátsszak egymás ellen. A fenti névváltozássál egyidejűleg az újpesti Sallai Imre utca kapta meg Lahner György nevét.

Így az aradi vértanú tábornok utcatáblája egy pillanatra sem került le.

 

Kassai István

Budapest