MAGYAR NEMZET 1994. április 9.

D. nagy andrás: Eltűnt egy nagy család erős ága

Emlékezés. Erkel. Lászlóra

[Fejszöveg]

 

Április 9-én lesz 150 éve, hogy Erkel Ferenc harmadik fia, Erkel László megszületett. Zongoraművész, tanár és zeneszerző volt. Mivel élete nagy részét Pozsonyban töltötte, műveiről, életéről alig tudunk valamit, azon kívül, hogy Bartók első említésre méltó tanára volt. Pozsonyi síremléke is eltűnt az idők folyamán, és csak most tudja azt pótolni a Csemadok és az Erkel Társaság. D. Nagy András, az Erkel Társaság titkára, Az Erkel család krónikája című könyv szerzője emlékezik lapunkban. Nem érdektelen látni, miként tűnt el nyomtalanul egy nagy család látszólag erős ága. [Kassai István]

 

Buda 1844. IV.  9. - Pozsony 1896. XII. 3., zongoraművész-zongoratanár-karnagy. Erkel Ferenc harmadik fia, Erkel László Budán született, az Uri utcai Ziegler-házban. Iskoláit Pesten járta, majd 15 éves korától Gyulán élt, és az itteni zenei élet egyik fontos személyisége volt. Zenei ismereteit atyjától, majd Erkel. János nagybátyjától kapta. 1859. november 26-án, Kazinczy Ferenc születésének centenáriumi ünnepségén a gyulai Korona vendégfogadó nagytermében már zongorázott, Mendelssohn Rondo capricciosóját és Chopin Ábrándját adta elő. A Vasárnapi Újság 1860. I. 22-ei VII. évf. 4. számában arról ad hírt, hogy Erkel László Békéscsabán, egy ottani hangversenyen mint ügyes zongorista mutatkozott be.

1867-ben a Magándalkör karnagyaként működött Gyulán. A kórus 25-30 főből állott; ügyvédek, tanítók, zenetanár, kántortanító, építész és egyéb iparosok vettek részt munkájában. 1867. augusztus 11-én az országos dalosversenyen fényes dicséretet arattak, és plakettet kaptak fellépésükért 1867. december 30-án a Korona vendégfogadó nagytermében rendezett dalestélyen búcsúzott Erkel László Gyulától és a Magándalkörtől. Az est műsorán szerepelt Erkel Sándor Borozó című férfikara is.

1868-tól Szeghalmon vállalt állást, ahol gr. Festetich Feliciána és gr. D’Orsay Emil földbirtokos család leányainak zongoratanítója lett. A D’Orsay grófkisasszonyok édesapjuk halála után Szeghalomról Pozsonyba költöztek, és itt is ragaszkodtak Erkel Lászlóhoz, így 1872 őszén utánuk költözött. Szeghalmon megismerkedett. Wittmann Ignác és Flaskay Jozefa nagyváradi származású földbirtokos család leányával, Wittmann Máriával (1853. IX. 22. – 1933. III. 21.), akit 1872. IX. 15-én feleségül vett. Mivel Szeghalmon nem volt római katolikus plébánia, az esküvőt a szomszéd községben, Körösladányban tartották meg. Az esküvő után az új pár Pozsonyba költözött. A D’Orsay grófkisasszonyok férjhez mentek, Rotibor és Thurn Taxis hercegasszonyok lettek.

Erkel László Pozsonyban nagy elismerésben és jómódban élt a hercegasszonyok zongoratanítójaként.

Tanítványa volt 1894-1896 között Bartók Béla is. „...Végre jókezekbe került zenei oktatása; Erkel Lászlónál (Erkel Ferenc fia) tanult. Kinél nagy előmenetelt tett;” írta Bartók édesanyja.

A pozsonyi Magyar Dalkör karmestere is Erkel László volt Sok népdalt és saját kiadatlan szerzeményt írt át a dalkörnek négy szólamra.

Erkel László és Wittmann Mária házasságából három gyermek született; Ferenc, Ilona és Irma.

Az édesapa 52 évesen, 1896. december 3-án meghalt. Á Szent András temetőben helyezték örök nyugalomra: Jeltelen sírjára a Csemadok, a Pozsonyi Magyar Kulturális Központ és az Erkel Társaság a 150. születésnapon kopjafát helyez.

Az édesapa halála után a család hazaköltözött Szeghalomra, az ősi fészekbe, és itt éltek. Az özvegy taníttatta gyermekeit. Erkel Ferenc magyar királyi állatorvos lett. (Pozsony 1873. VII. 16. – Szeghalom 1906. XI. 2.) Általános és középiskoláit Pozsonyban végezte. 1891-ben kezdte tanulmányait a M. Kir. Állatorvostudományi Egyetemen, ahol állatorvossá avatták 1896. I. 30-án. Oklevelét dr. Hutyra Ferenc látta el kézjegyével. Ezután letöltötte katonaidejét, és Bács-Bodrog vármegyében, Bács Bresztevácon elkezdte állatorvosi szolgálatát. Innen Szeghalomra került 1898 III. elsején. Így együtt élt édesanyjával és húgával, nőtlen ember volt. Sajnos a sorstól rövid életet kapott, 33 évesen tüdőgümőkór végzett vele, amelyet a szarvasmarháktól kapott meg. Sírja a szeghalom-fokközi temetőben található.

Erkel Ilona okleveles zongoratanárnő lett. (Pozsony, 1874. - Bp. 1942. X. 28.) Általános és középiskoláit Pozsonyban végezte. Ezután a pesti Zeneakadémián kezdte meg tanulmányait, és 1901 nyarán megkapta zongoratanárnői oklevelét. Thomán István nagy tehetségű tanítványa volt. 1902-től az Erzsébet Nőiskola zongoratanárnője volt Budapesten, 1938-as nyugalomba vonulásáig. Hajadon maradt. Tanítványai szerint nagy műveltségű, finom lelkivilágú, nagyszerű tanárnő volt. A nyarakat mindig Szeghalmon töltötte testvéreivel és anyjával. Utolsó lakása az Akácfa utca 12.-ben volt. A keresztlánya temettette el a Kerepesi temetőben. Sírja a 34. parcellában van.

Erkel Irma takarékpénztári tisztviselőnő volt (Pozsony 1883. – Szeghalom 1933. I. 5.) Édesanyjával élt, és pénztáros volt a Takarékpénztárban. Szerényen éltek. Nyáron önképző színjátszó társaságban léptek fel, Irma énekelt, Ilona zongorán kísérte. Rákbetegségben halt meg. A bátyja mellett van eltemetve. Hajadon volt.

Erkel Lászlóné – Wittmann Mária (1853. IX. 22. Szeghalom -1933. III. 21. Szeghalom). A család utolsó tagja Szeghalmon. Pozsonyban eltemette férjét, Szeghalmon fiát és leányát. A fia és leánya mellett nyugszik. Ettől kezdve minden ősszel Budapestről Ilona kereste fel a szeghalmi és a pozsonyi sírt, és elhelyezte a megemlékezés virágait. A szeghalmi sírt a Péter András Gimnázium növendékei vállalták gondozásra, az Erkel Társaság kopjafát helyezett a sírra.

Mint látható, Erkel László és családja nehéz életutat járt be.

150. születésnapjáról Pozsonyban megemlékezünk. Elhelyezzük sírjára az utókor virágait. Emléke szívünkben él. Non omnis moriar!

 

[D.] Nagy András[,] Gyula

 

Illusztráció: Erkel László családja körében, Pozsonyban, 1884-ben, fénykép reprodukció.