PARLANDO 1998/6 november 31-32. oldal

MOSONYI MIHÁLY, A PEDAGÓGUS

 

Liszt és Erkel mellett Mosonyi volt a magyar zenei romantika legjelentősebb komponistája és zenetanára.

Szegény család gyermeke volt, így – eltérően Liszttől és Erkeltől – szülei nem tudták anyagilag támogatni tanulmányait. Mosonyinak egy rövid pozsonyi időszakot leszámítva valószínűleg nem is volt zenetanára, tanulmányait könyvek segítségével folytatta (Hummel, Reicha). Tehetségén kívül hallatlan szorgalma, kitartása és önfegyelme segítették hozzá ahhoz, hogy az ország egyik legműveltebb muzsikusa vált belőle, szinte kizárólag önképzéssel.

Már pozsonyi tanítóképzős korában tanít, szépírásleckéket ad.

Húszéves korától a szlavóniai Rétfalun (Eszék mellett) él, Pejáchevich Péter gróf és felesége gr. Esterházy Franciska két kisebbik fiának házitanítójaként. Amikor a legkisebb fiú is elmúlt tízéves és katonaiskolába kerül, Mosonyi Pestre költözik. Itt haláláig zenetanításból élt. Általában zongoraleckéket adott – kinyomtatott zongoraműveinek nagyobbik részét is tanítványainak ajánlotta. Csak szerencsés kiválasztottak részesülhettek zeneelmélet és zeneszerzéstan óráiban, pl. Erkel Gyula, Mihalovich Ödön stb. Mosonyi vonóshangszereken is jól tudott játszani, ezt bizonyítja hét vonósnégyesének nehézsége, valamint az a tény, hogy Liszt Esztergomi és Koronázási miséinek bemutatóin nagybőgősként működött közre. Arról, hogy vonóshangszer játékot, vagy kamarazenét oktatott volna, nincs tudomásunk.

Az első magyarnyelvű zenei szakfolyóirat, a Zenészeti Lapok társszerkesztőjeként végzett munkájából képet nyerhetünk pedagógiai elveiről. Nemcsak zeneesztétikai, zenepolitikai esszéket, kritikákat ír, hanem folytatásos összhangzattani és formatani közleményeket is, mintegy távoktatásszerűen. Elismert zeneszerző létére nem átall szóba állni a másod- és harmadvonalbeli kollégákkal. Beküldött zsengéiket kijavítva küldi vissza, és az arra érdemesnek tartott műveket közli is, hibás és kijavított állapotban. Mintha Kurtág György tartana kurzust Lagzi Lajcsinak – ez volt a reformkor termékeny szellemisége. Sajnos, Mosonyi nem érte meg a Zeneakadémia megnyitását, amiért pedig a Zenészeti Lapok hasábjain sokat tett; pedagógiai pályafutása megkoronázatlan maradt. Természetesen zeneszerzői munkásságában is megjelentek tanári működésének visszfényei. Ilyen pl. az „Újévi ajándék” c. hat könnyű zongoradarab, amely a humorista Bernát Gáspár Alföldi csárdásainak díszítményekkel ellátott feldolgozása „a hazai zeneifjúságnak ajánlva”. Az 1860–ban megjelent és Eötvös Józsefné Rosti Ágnesnek (valószínűleg Mosonyi tanítványának) ajánlott „Magyar Zeneköltemény” pedagógiai tartalma előremutató, s a XX. századig példátlan. Az egyébként is nehéz darab sűrű tempóingadozásait a szerző a szisztéma alatti vonallal jelölte, amely accelerando esetén emelkedik, ritardando esetén süllyed. Így a nem-magyar zongoristák számára is világosan követhető a magyar rubato játékmód, amely napjainkban is az egyik legnehezebben megtanítható magyar zenei sajátosság.

Mosonyi két zongoramű-ciklust is írt gyermekek számára. Az első az 1859-ben kiadott „12 életkép a magyar gyermekvilágból”. A három füzetben közzétett sorozat felépítésében megfigyelhető az operakomponista dramaturgiai érzéke. Mosonyi 14 éves koráig szülőfalujában, Boldogasszony községben élt: élményanyaga hiteles.

A másik ciklus egy évvel később jelent meg: „Tanulmányok zongorára a magyar zene előadása képzésére”. A négy füzet húsz etűdje a verbunkos stílus karaktereinek elsajátítása céljából írt, pedagógiai, didaktikai szempontból megalapozott, a maga nemében páratlan alkotás. Az első füzet nyolc darabja a verbunkos zene előadásakor felmerülő egyes technikai nehézségek megoldását segíti elő. A 9-17. darab csárdás fajtáit szedi sorba (hallgató, palotás, rezgőcsárdás stb.), a 12-15 darab a verbunkost játszó zenekar egy–egy hangszerének szólisztikus imitációja is egyben (klarinét, cselló, cimbalom, hegedű). A három záródarab zeneszerzőportré: a 19. a címben nevesítetten (A csalogány panasza Egressy Béni sírja felett), míg a 18. (Erkel), és 20. (Liszt), mivel élő pályatársakról volt szó, motivikus utalások által kódoltan. A darabok az első füzet kivételével inkább a középfokú zongoraoktatásban hasznosíthatóak, előtanulmányként a verbunkos stílusban írt nehezebb, nagyszabású művekhez, Liszt Rapszódiáitól Bartók III. zongoraversenyéig.

Ez a néhány sor tisztelgés a nagyhatású pedagógus Mosonyi előtt, akinek ezirányú pályafutása még teljes feltárásra vár.

 

KASSAI ISTVÁN

 

Illusztráció: Mosonyi Mihály: Tanulmányok. Csanády Judit borítóterve a kottakiadáshoz.