összefoglalás a magyarországi hanghordozó kiadás és gyártás helyzetéről

(TELJES SZÖVEG)



A HANGHORDOZÓK ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK MENNYISÉGI ÉS SZERKEZETI VÁLTOZÁSAI1


A hanghordozó kiadás helyzetét a kereskedelem mutatói határozzák meg elsősorban.

A világpiacon a fizikai hanghordozók eladási adatai igen hosszú ideje folyamatosan csökkennek, de ezt az utóbbi időben ellensúlyozza a digitális szegmens. A piac továbbra is a drasztikus átalakulástól szenved, az összesített adatok (fizikai + digitális) stagnálnak, vagy kismértékű csökkenést mutatnak.

A magyarországi helyzetről a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége (MAHASZ) minden évben összefoglalót ad ki. A világpiaci helyzettől eltérően 2013-ban a fizikai értékesítések évi 20%-os csökkenését nálunk még nem ellensúlyozta a digitális értékesítés növekedése. Tavaly ez ugyan 50%-kal nőtt, de a bázisszám alacsony volt. A fizikai hordozók értékesítéséből származó egymilliárdos csökkenést nem kompenzálta az összesen 500 milliós digitális értékesítés.

2008-ra a kazetták kiadása szinte megszűnt, a CD hanghordozó túlsúlyba került mind darabszám, mind eladási érték szempontjából. A SACD és a DVD részesedése egy ideig nőtt ugyan, de az összes hanghordozó tekintetében részesedése Magyarországon nem jelentős. A magyarországi hanghordozók piacának alakulását az alábbi diagramok foglalják össze.




A külföldi és a hazai eredetű hanghordozók aránya tendenciaszerűen kiegyenlített, de állandó csökkenést mutat. A klasszikus ágazat követi ezt a mozgást, a 2000-es 870 ezres szintről 2013-ra 150 ezres példányszámra csökkent, nem vigasz, hogy e mélyrepülés a piac többi résztvevőjét jobban sújtotta.



Repertoár szerinti megoszlás darab illetve érték szerint 2013-ban


Hanghordozó típus szerinti megoszlás darab és érték szerint.


A jogi környezet


A hanglemezkiadást több törvény szabályozza, hiszen sokfajta érdeket egyesít. A területet a Szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, a Római Egyezmény (kihirdette az 1998. évi XLVIII. törvény), a WIPO2 szerződés az előadásokról és a hangfelvételekről (kihirdette a 2004. évi XLIX. törvény), az Előadó-művészetről szóló 2008. évi XCIX. törvény és a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény), valamint számos alacsonyabb rangú rendelet és belső szabály fedi le, amelyek a MAHASZ, az ARTISJUS az EJI, és a számos kottakölcsönzéssel foglalkozó intézmény honlapjairól gereblyézhetők össze.


Terjesztés


A hanghordozó kereskedelem nemzetközi átalakulása is az illegális internetes letöltések tömegessé válásával, és a fizikai hanghordozó kereskedelem megrendülésével kezdődött. Nálunk ez a folyamat szintén lejátszódott. Művészi zenét tartalmazó fizikai hanghordozót csak egyes specializálódott üzletekben lehet kapni, nagyon kevés helyen, általában nem is raktárból, csak rendelésre. A kereskedők csak bizományba vesznek át hanghordozót, általában egy-két példányt.


A hanglemezkiadók


A magyar hanglemezkiadás piacvezetője a Hungaroton volt. A kiadó részvétele a piacon drámai módon csökkent, ami a fenti grafikonokon is látszik. A menedzsment a tulajdonos elvárása szerint időlegesen visszafogta a kiadói tevékenységet, s a cég korábbi kiadványaira költött invesztíció okozta veszteségeknek a cég átalakításával és a kiadási költségek csökkentésével történő kiegyenlítését követően fokozatosan visszatér felvételek készítésére és kiadására. Mivel a Hungaroton digitális eladásai dinamikusan nőnek, ez a terv reálisnak tűnik.

Nem MAHASZ tag, de jelentős kiadó a BMC. Helyzete a tulajdonosi viszonyok stabilizálódásával megnyugtatóbbnak mondható.

A többi kisebb kiadó helyzete a menedzsment rátermettségétől és egyéni lobbyerejétől függ.

Lényeges részét képezhetné a hanghordozó kiadásnak a média (rádiók, TV-k), azonban ezek az intézmények különféle okok miatt erejükhöz mérten kisebb mértékben foglalkoznak ilyen tevékenységgel. Ugyanez a helyzet egyes nagy intézmények (pl. a színházak, az Operaház, a hangversenyrendezők, oktatási intézmények, a Zeneakadémia) tekintetében. A magánkiadványok általában demo céllal, vagy saját árusításra készülnek, a szélesebb terjesztésbe csak a legritkább esetben kerülnek, ami fölöttébb sajnálatos.


Finanszírozás


A kultúra finanszírozását az állam mára szinte kizárólag a nagy pénzalapok kezébe helyezte át, és nem látszik törődni a további folyamatokkal. Ezeknek a pénzeknek az elosztása pályázati alapon történik. Ez a rendszer nem működik kielégítően a hanglemezkiadás tekintetében sem.

A NKA Zenei Kollégiuma éves támogatási keretéből összesen 4-5 lemez finanszírozására elegendő keret áll rendelkezésre, ami elfogadhatatlanul kevés.

A magyar zenekultúra mérhetetlen belső eladósodottságát a létező szocializmus kultúrpolitikája halmozta fel. Teljes stíluskorszakokat próbáltak kitörölni az emlékezetből, különösen a XIX. századot és a kultúrpolitika főáramába nem illő XX. századi szerzők alkotásait. Az alapítványi kurátorok rotációja reménytelenné teszi a hosszú távú koncepció kialakítását.

A kortárs művekkel valamivel jobb a helyzet, mert ennek a szegmensnek nagyobb a lobbyereje, de itt is nagyobb az igény a jelenlegi szűkös forrásoknál.

Az eladások – azaz a bevétel – drámai csökkenése miatt támogatásra szorulnak a közelmúltban még rentábilisan kiadható hanghordozók is. Alig van olyan művészi zenét tartalmazó kiadvány, amely ne szorulna szubvencióra.

Az állam létrehozta a „könnyű” műfaj addig piaci alapon működő szegmensének a támogatási rendszerét is, amely hovatovább az összes támogatás nagyobbik részét hasítja ki. Ez abszurd helyzeteket eredményez (ld. az NKA pályázati kiírásának szerkezetét és arányait az utóbbi években).

Az utóbbi évtizedek állandóvá vált válsághangulata a magánszféra amúgy sem túldimenzionált mecénási hajlamait szinte megszüntette. A még életben maradt alapítványok ilyen irányú tevékenységét az új civil törvény túlszabályozása fogja megnyirbálni. Az önkormányzatokra fokozott szerep hárulna, ha a hivatalnoki garnitúrát megfelelően ösztönöznék, kielégítőbben működhetne.


Gyártás


A hanghordozó gyártás teljes egészében magánkézbe került, és a piaci viszonyok határozzák meg a működést. A területen a piaci verseny egészségesen működik.


Összefoglalás


Magyarországon a hanghordozók kiadása tükrözi a világpiac helyzetét. Az illegális internetes letöltések és megosztások kártételét csak lassan követik a törvényhozás intézkedései és ennek nyomán kiadók lehetőségei a kármentésre. Az évtizedek óta töretlen recesszió a gazdasági válságok okozta hullámvölgyek kivételével megállni látszik, de a felívelés egyelőre késik.

A művészi zene hanghordozóinak létrejöttét Magyarországon a finanszírozás korrekciójával, azaz a nagy pénzalapok preferenciarendszerének átrendezésével, a magánszféra fokozottabb bevonásával illetve célzott adópolitikai intézkedéssel (a sporttámogatásokat mintául véve) lenne szükséges segíteni. Ennek hiányában a hanglemezkiadás továbbra is csak vegetálni fog, és nem lesz képes eleget tenni kultúramegőrző dokumentációs feladatának.



Kassai István

akadémikus


Készült a Magyar Művészeti Akadémia Zenei Testületének felhatalmazása alapján, 2014 júliusában.

1 A MAHASZ (Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége) tájékoztatója a diagramokhoz: A grafikonok 1999 óta ábrázolják az éves hanghordozó-eladásokat. A 2004-es évtől kezdve a statisztikákban a MAHASZ figyelembe veszi és szerepelteti a közvetlen importból származó, tehát magyarországi kiadói képviselettel nem rendelkező kiadók által forgalmazott termékeket. Ezek döntő többsége a hipermarketek és egyéb nagyáruházak „turkálós” kosaraiban, jellemzően alacsony, ún. „budget” kategóriás áron, cím szerinti nyilvántartás nélkül kerül értékesítésre. Az ilyen típusú termékek 2004 előtt nem szerepeltek a statisztikákban, ezért látható ebben az évben egy jelentős megugrás darabszámban; a termékek alacsony ára miatt ez az ugrás értékben nem jelentkezik. 


2 World Intellectual Property Organization (Szellemi Tulajdon Világszervezete)